„Bíborszínű finom bogyóitól, a selymes virágjáig a Cseresznyefa pompáját a mágia, a rejtély és a mitológia uralja! Ez a szép fa nem csak az érzékek ünnepe, gazdag és élénk története is van.”

A nyár első gyümölcsének nevezik a cseresznyét, ami szép is, ízletes is, így nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották. A rózsafélék családjába tartozó közismert fa. Sok, érési időben, méretben, színben és ízben eltérő változata létezik.

Természetesen pipákat is készítek cseresznyefából. Igen kedves számomra ez a fafajta. Nem csak a füstölgők okán, hanem az életemben betöltött szerepe miatt is, ami egészen az ifjú gyerekkor emlékeitől végigkísér a mai napig. Ha jól emlékszem, öt féle cseresznyefából készültek már füstölgők. Finomságuk, jellegzetességük, színük, erezetük, illatuk, és ezek tulajdonságuk összessége, kivétel nélkül megismételhetetlenül egyedivé varázsolja a piákat, és szárait is egyaránt. Megmunkálásuk alatt, rétegről rétegre egyre jobban illatoznak minden mozdulatnál (termő gyümölcsfák esetében igaz). Nincs olyan intenzív illata, mint a meggyfának, de jellegzetessége remek emlékeket hoz felszínre a Nagymamák, Dédmamák befőttjeit, lekvárjait, piskótáit megidézve. Kifejezetten remek kapcsolatban van a méhviasszal, a felületi kezelés után a kontrasztok, színek, mintázatok megsokszorozódva emelik ki a fa szépségét. Nem mellesleg igen jó pipa faanyagnak tartom, az általam használt több cseresznyefa pipa igen jól tűri a hőt, és remekül kezeli a kondenzátumot. Sokszor hallgatok zenét amikor ezzel a faanyaggal dolgozok, ami általában egyértelművé teszi, női kézbe való pipa születik. Természetesen több fiúnak is készítettem már cseresznye pipát, de vitathatatlan a női energia jelenléte azokban a füstölgőkben is.

Amikor cseresznyefából készült pipát töm az ember jófajta dohánnyal, a következőkben leírt tulajdonságokkal, szellemi jelentésekkel is felruházhatja a füstöt, amit az ég felé pöfékel.

Gyógyhatása

A cseresznyében egy sor olyan természetes csodaszer van, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Erős antioxidáns-tartalma miatt az egyik legkitűnőbb nyári gyümölcs, amely megakadályozza a belső gyulladásokat, védi a gyomor nyálkahártyáját, így a káros baktériumok bejutásától is óv, emellett pedig segíti a melatonin nevű hormon termelődését, amely nagyon fontos szerepet játszik az elalvásban, így aki naponta 400 grammnyi friss cseresznyét megeszik, biztosan pihentető, nyugodt éjszakákra számíthat. Ha bekapkodtuk a szemeket, a szárát vétek eldobni, ugyanis megszárítva hatásos hashajtó teát készíthetünk, ami még mintegy 10 féle betegségre is nagyszerű. Ilyen például a reuma, a hólyaggyulladás, a makacs köhögés, vagy éppenséggel a narancsbőr.

A teát egyszerű elkészíteni – fél liter, fövésben lévő vízbe tegyünk bele két kiskanál szárított szárat, hagyjuk 5 percig főni, majd szűrjük le, és meghűlés esetén kortyolgassuk el forrón, naponta akár 3 alkalommal is.

Enyhíti a köhögést, de jót tesz azoknak is, akiknek fáj a hasuk, a derekuk, vagy épp a veséjük gyengélkedik, vagy akiknek húgyúti fertőzésük van, nekik is jót tesz a gyógyital.

Az orvosok is kifejezetten ajánlják a cseresznyeszárából készült tea fogyasztását a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek, de akiknek az emésztésükkel van gond, azok is alkalmazhatják.

Természetesen a fogyókúrázóknak sem tilos a főzet rendszeres fogyasztása, hiszen amellett, hogy segít megszabadulni a zsírpárnáktól, hatásosan méregtelenít is.

Ahhoz, hogy kevesebbet mutasson a mérleg nyelve, két héten keresztül naponta igyunk meg körülbelül egy liternyi cseresznyeszár teát.

Ezután tartsunk egy hét szünetet, utána ismét következhet egy két hétig tartó ivókúra.

Az egy liter forró vízbe 6-7 kiskanál szárat kell felhasználni, ezt 4 percig kell főzni. Langyosan igyuk a teát, főétkezések közben, egész nap.

Meleg főzetben áztathatjuk reumás testrészeinket is, egy hétig rendszeresen alkalmazva a kezelést, hamarosan enyhülést tapasztalhatunk.

A terméskocsány felhasználása újabban igen nagy jelentőségre tett szert, mint szívműködést serkentő gyógyszer-alapanyag.

A magas vérnyomással kapcsolatban érdekes elméletet igazoltak a kutatások. Ha cseresznyét fogyasztunk, az ugyanolyan hatásos lehet, mintha gyógyszert szednénk a vérnyomásunkra.

Azért lehet ilyen jótékony hatással a cseresznye a vérnyomásunkra, mert fenolsavban gazdag, ami egy természetes antioxidáns.

Leveléből vizelethajtó, hasmenés elleni tea készíthető.

Termése (maga a cseresznye) méregteleníti a szervezetet.

Vékony ága (tea) bőrtisztító, jó a korpás fejbőrre (külsőleg).

Kérge (tea) az alsó végtagokon a visszerekre.

A cseresznye 78−82 százaléka víz, a római katonák ezért oltották vele eredményesen szomjukat.

A természetgyógyászat a vesetisztító, vértisztító gyümölcsök közé sorolja, tisztító hatása révén bőrújító is, jó a pattanások ellen. Csökkenti a vér húgysavszintjét, ezért az ízületi megbetegedések, például a köszvény megelőzésében is bizonyított hatása. A reumát is enyhíti, és segít a cukorbetegségben szenvedőknek. Enyhe hashajtó hatása van, ezért szorulással küszködőknek is ajánlott a fogyasztása.

A cseresznyefa szimbolikus jelentése

Újjászületés; Az élet törékenysége; Ragyogás; Folytonosság; Új kezdetek; Családi kötelékek; Tavaszi; Egészség; a természet nagylelkűsége

Földelő és stabilizáló eszközként is működhet.

Szertűzre téve füstje mélyebb betekintést enged az emberi kapcsolatokba, pl. ha úgy érzed, zsákutcába kerültél ezen a téren. Segít a kapcsolatok létrehozásában, illetve helyreállításában.

A cseresznyefa a Napisten, Apollón és a szerelem istennője, Vénusz uralma alá tartozik. Szertartások során gyakran használták tömjénként a szerelem vonzására vagy megerősítésére. Varázspálcának is alkalmas volt Naphoz kapcsolódó rituálék során. Mars és az Artemisz istenekhez is kapcsolják a cseresznyefát.

Amikor a legtöbben a cseresznyefára gondolnak, a termesztett cseresznyefákból származó kövér, lédús, piros vagy lila cseresznye képe jelenik meg. A világban sokféle vadcseresznyét találunk, amelyek a tájunk egybefonódó és gazdag részét képezik. Észak-Amerika keleti részén és Dél-Amerikában egy rejtélyes fa a prunus serotina, a vadcseresznye, fekete cseresznye, hegyi fekete cseresznye vagy rumos cseresznyefa. A legtöbb ember nem élő formájában lép kapcsolatba ezzel a fával, hanem a gyönyörű vörösesbarna szívfán keresztül, amelyet ez a fa termel, és amely gyakran megtalálható intarzia díszítésként bútorokban és padlókban.

Eredet

A vadcseresznye a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti régióból származik. Iránban és Törökországban is otthonra talált.

Feljegyzések szerint a kínai gazdák már i.e. 600-ban is fogyaszthatták a fa gyümölcsét. Az iszlám régiókban is volt elegendő cseresznye ahhoz, hogy kereskedelmi útvonalak kedvelt termékké váljon.

Theophrastus írt a cseresznyéről i.e. 300-ban, majd az idősebb Plinius követte az i.sz. 1. században a Természettörténet című epikus művében. Áttekintése arról szól, hogy Olaszországban termesztenek cseresznyét, és arról, hogy a rómaiak hogyan segítették a cseresznyefák elterjesztését még Nagy-Britanniában és Franciaországban is. A középkorban a cseresznyefa jól meghonosodott Európában, és általános kolostorfává vált.

A gyarmatosítók cseresznyemagokat hoztak magukkal az Újvilágba, ahol a Greak Lakes régióban virágoztak. A 18-19. századi felfedezők szintén hozzájárultak a magok elterjesztéséhez az Egyesült Államok különböző területein. Az 1900-as évek elején megkezdődött a kereskedelmi cseresznyetermesztés és befőzés.

A cseresznyefa történetének egyik legrangosabb napja 1965-ben volt, amikor a japán kormány 3800 Yoshino fával (a cseresznyefa ősi fajtája) ajándékozta meg Lady Bird Johsont. (Claudia Alta Taylor „Lady Bird” Johnson, Lyndon B. Johnsonnak, az Amerikai Egyesült Államok 36. elnökének felesége, ezáltal az Egyesült Államok first ladyje 1963 és 1969 között.) Ez a cseresznyefát a barátság, és a diplomácia jelképes értékével ruházza fel.

Ez a szép fa nemcsak az érzékszervek lakomája, hanem gazdag és élénk a története is.

Japánban a cseresznye vagy a „sakura” fa a szerencse, az új kezdetek és az újjászületés jelképe. A néphit szerint, amikor a Sakura szellemek tavasszal kibocsátják csodálatos illatukat, akkor a szépség és az elegancia ajándékát kell ünnepelni! Sajnos a cseresznyevirágok csak évente egyszer virágoznak, és szelíd, halvány szirmuk rövid ideig vesznek körül bennünket. A cseresznyefa virágának rövid élete megtanít értékelni minden pillanatot. Ennek köszönhető, hogy a cseresznye nemcsak a szépséget és a bűntelen élvezeteket képviseli, hanem megtanít értékelni azt a rövid időt, amelyet szeretteinkkel együtt tölthetünk. A cseresznyefa ma is emlékeztet az élet értékességére Japánban. A tavaszt és az ártatlan örömöket is képviseli.

Japánban minden évben megrendezik a Hanami fesztivált, a tavaszi cseresznyevirágzás ünnepét; a család, a barátok és a szeretteink összegyűlnek a cseresznyefák között, hogy átgondolják eddigi boldog életüket és köszönetet mondjanak az élet minden ajándékáért. A buddhisták számára az élet természetéről való elmélkedés ideje is.

A cseresznyefák az ősi szamurájok jelképei is voltak, akik tudták, hogy életük bármelyik pillanatban megszakadhat. Ezért vált ez a fa, a második világháborúban a kamikaze szimbólumává is. 

A cseresznyevirág különbözik a cseresznyefáktól. Ellentétben a fogyasztásra szánt cseresznyefákkal, a cseresznyevirágfa egy díszvirág, amely túlnyomórészt az ázsiai kontinensen – főleg Japánban és Kínában – található.

A japán kultúrában Sakura néven emlegetik, és megelőzi a tavaszt. Sok ember gyönyörködik a virágzó Sakura fákban, ahogyan ezt jól tudjuk, hiszen a szépsége megnyugtatja a lelket.

Amikor egy cseresznyevirágfa jelenik meg előtted, az egy üzenet az univerzumból. Figyelned kell a cseresznyevirágfára, mert rengeteg bölcsességet adhat a lelkednek. Úgy tartják, hogy a cseresznyevirágfa értékes életleckéket adhat a gyerekeknek, ezért gyakrabban gyűlnek köréje a fiatalok.

A cseresznyevirág sok spirituális szimbolikus üzenetet hordoz; ez azonban kultúránként eltérő lehet. A cseresznyevirág szimbolika gyengédségének és rózsaszín színének köszönhetően tele van szeretettel és nőies energiával. A szellemvilágban a rózsaszín színnek sok köze van a női energiához. Ez az oka annak, hogy sok nő szereti a rózsaszínt viselni, mert ez segíti őket női képességeik és képességeik fejlesztésében. Emiatt a cseresznyevirágfa szorosan kapcsolódik a női szellemiséghez. Sokan úgy gondolják, hogy a cseresznyevirág arra ösztönöz, hogy felfedjük nőies oldalunkat - előítéletektől mentesen. 

Jövendölő fa

Az élet változó évszakát jelzi. Japánban a cseresznyevirág egyértelműen jelzi, hogy eljött a tavasz.

Ezért a szellemvilágban, amikor meglátod a cseresznyevirágfát, az univerzum azt üzeni neked, hogy eljött az életed új évszaka. Ezért fel kell készülni arra, ami jön.

Legendák, mitológia, mesék

Az ókori mitológiában a cseresznyefa gyümölcse tartalmazza azt az elixírt, amely az istenek halhatatlanságát adja!

Egy kínai legenda szerint a varázslatos Főnix is cseresznyevirágágyon aludt, hogy örök élettel áldja meg. Japánban és Kínában a művészi alkotásokon gyakran ábrázolják úgy a Ho-o madarat, a Főnix egy fajtáját, hogy cseresznyevirágok veszik körül. Ez a madár az igazságosság és a hűség üzenetét hozza, és a Nap hírnöke, aki mindig a fontos kezdeteknél jelenik meg.

A régi buddhista történetekben a cseresznye a termékenység és a nőiesség képviselője. A legenda szerint Buddha anyját szülés közben egy szent cseresznyefa támogatta.

Egy angol népmeséből lett karácsonyi ének úgy kezdődik, hogy József és Mária együtt sétálnak a cseresznyéskertben. Mary gyümölcsöt kért, mire az épp morcos hangulatban lévő József azt válaszolta, hogy az szedjen neked cseresznyét, akitől a gyermeked fogant. A gyermek Krisztus hallotta ezt az anyaméhben, és a cseresznyefák segítségét kérte, mire azok leeresztették az ágaikat, így Mary is tudott szedni a gyümölcsből. Aznap este József minden bizonnyal a jászolon kívül aludt!

Egy másik történet az 1600-as évekre datálható. Egy japán faluban játszódik. Egy házaspár buzgón imádkozott Fudo MyoO-hoz egy gyermekért. Imáik meghallgattattak, és lányuk született. Mivel az anyának kevés anyateje volt, egy szoptatós dajka táplálta a csecsemőt. A gyermek szeretetben nevelkedett, amíg 15 éves korában megbetegedett. Dajkája, aki igazi anyaként szerette a lányt, huszonegy napon át imádkozott Fudo-Samához, mire a gyermek felépült. Nagy volt az öröm a családban, ám ekkor a dajka betegedett meg. Amikor a család összegyűlt a haldokló körül, a dajka elárulta, hogy saját életét ajánlotta fel a gyermek gyógyulásáért, azzal az ígérettel, hogy ha teljesül a kívánság, egy cseresznyefát ültetnek egy kertbe Fudo-Sama tiszteletére. Megkérte a családot, hogy teljesítsék ígéretét, amit meg is tettek. A fa megerősödött, és virágzásnak indult a második hónap 16. napján, a dajka halálának évfordulóján, rengeteg rózsaszín és fehér virággal, amelyek úgy néznek ki, mint a tápláló tejjel teli mell. A mai napig virágzik.

Egy másik ősi cseresznyefa mese egy magányos szamuráj szelleméről szól. Wakegori kerületében élt egy idős szamuráj, aki túlélte gyermekeit és minden más szerettét. Ahogy idősödött és egyre magányosabb lett, egyetlen vigasza az ősi cseresznyefa volt a kertjében. Gyermekkorában e fa alatt játszott, és generációk óta a családjában volt. Egy nyáron a fa is meghalt. A szamuráj egyre elkeseredettebbé vált, és a következő január 16-án hara-kirit követett el a fa alatt. Szelleme belépett a fába, és virágba borította, és azóta minden évben január 16-án újra virágzik.

Van egy 400 éves cseresznyefa Moriokában, Japánban, ami egy sziklát is kettéhasított.

Nem annyira folklórdarab, mint inkább figyelemre méltó természeti jelenség, az Ishiwari-zakura, vagyis a Kőhasító cseresznyefa néven tisztelt fa a japán Moriokában látható. Ez a fa egy sziklában lévő kis repedésben gyökerezett, és végül elég nagyra nőtt ahhoz, hogy kettéhasítsa a sziklát.

Cseresznyefa babonák:

• A fiatal hölgyek evés után számolják meg a cseresznyét a tányérjukon. Ahogy mondják, „idén, jövőre, valamikor, soha”. Az utolsó kő megmondja, mikor házasodnak össze.

• A cseresznyefák több termést hoznak, ha először egy új anya eszik róla cseresznyét.

• A szőlőültetvény közepén ültetett cseresznyefák kiváló bortermelést biztosítanak.

• A cseresznyeágak és a faragványok távol tartják a gonosz szellemeket.

A cseresznye erejével kapcsolatos információk azt sugallják, hogy a cseresznye a szerelemhez, az érzelmekhez és a romantikához kötődik – mind az európai, mind az Egyesült Államokbeli népi varázslások megegyeznek ebben.

Az indián beszélő botok cseresznyéből is készülhetnek, és amikor ezt használják, akkor az érzelmekhez és a szeretethez is kötődnek.

Forrás:

https://thedruidsgarden.com/2019/06/23/sacred-tree-profile-cherry-prunus-serotinas-magic-mythology-medicine-and-meaning/

http://emf-kryon.blogspot.com/2016/06/cseresznye.html

https://www.bbg.org/news/cherry_trees_in_japanese_folklore

http://emf-kryon.blogspot.com/2016/06/cseresznye.html