Ebben a bejegyz\u00e9sben a kezdetekhez t\u00e9rek vissza. El\u0151sz\u00f6r is a doh\u00e1ny eredet\u00e9hez, feladat\u00e1hoz, k\u00e9s\u0151bbiekben az eszk\u00f6zh\u00f6z, amit ma pipa n\u00e9ven emleget\u00fcnk.<\/p>\n
Mint minden olyan dolog, amelyet az ember ma f\u00fcgg\u0151s\u00e9gb\u0151l fogyaszt (az\u00e9rt vagyunk j\u00f3 n\u00e9h\u00e1nyan, akik m\u00e9rt\u00e9kkel, a seg\u00edt\u0151 min\u0151s\u00e9ge miatt haszn\u00e1lunk), a doh\u00e1nynak sem a m\u00e9rt\u00e9ktelen fogyaszt\u00e1s \u00e9s az anyagi haszon termel\u00e9se volt az eredeti feladata. Ugyan\u00fagy, mint az alkoholnak, vagy a kaka\u00f3nak sem. De eml\u00edthetn\u00e9m az aranyat is, amely szint\u00e9n nem fizet\u0151eszk\u00f6z volt az amerikai f\u00f6ldr\u00e9szen. K\u00f6zismert t\u00e9ny, hogy a doh\u00e1ny Amerika felfedez\u00e9s\u00e9vel jutott el Eur\u00f3p\u00e1ba, ahol hamar nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert a pip\u00e1z\u00e1s kedvtel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n. A kontinensre l\u00e9p\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t\u00f3l kezdve azonban es\u00e9lye sem volt az eredeti feladat\u00e1t bet\u00f6lteni ennek a n\u00f6v\u00e9nynek. A haszn\u00e1lat\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t ugyan l\u00e1tt\u00e1k \u00e9s megtanult\u00e1k, \u00e9s meg is tan\u00edtott\u00e1k az arra k\u00edv\u00e1ncsi embereknek, de a nagy v\u00edzen t\u00fal bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9r\u0151l nem osztottak meg inform\u00e1ci\u00f3t.<\/p>\n
B\u00e1r korszakt\u00f3l \u00e9s helyt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl a r\u00e9g\u00e9szeti leletek azt mutatj\u00e1k, nagyon sok helyen haszn\u00e1ltak olyan eszk\u00f6z\u00f6ket, amelyek a mai pip\u00e1hoz hasonl\u00edtanak, teh\u00e1t t\u00f6bb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gn\u00e9l felt\u00e9telezhet\u0151 a pipahaszn\u00e1lat szok\u00e1sa, azt azonban nem tudt\u00e1k egy\u00e9rtelm\u0171en bizony\u00edtani, hogy a pip\u00e1ba t\u00f6m\u00f6tt anyag doh\u00e1ny vagy m\u00e1s n\u00f6v\u00e9ny volt-e. \u00cdgy egyel\u0151re csak az amerikai sz\u00e1razf\u00f6ldr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 ismeretekre tudunk t\u00e1maszkodni. <\/p>\n
Sokunk eml\u00e9keiben \u00e9l a k\u00e9p, ahogy Karl May k\u00f6nyvein alapul\u00f3 Winnetou filmekben is mutatt\u00e1k: van egy hossz\u00fa, egyenes sz\u00e1r\u00fa, mindenf\u00e9le sz\u00ednekkel, mint\u00e1kkal, tollakkal d\u00edsz\u00edtett pipa, amit b\u00e9kepip\u00e1nak h\u00edvnak. Azt k\u00f6rbe adogatj\u00e1k, szippant bel\u0151le mindenki p\u00e1rat, majd megegyez\u00e9s sz\u00fcletett, bar\u00e1ti viszony alakult ki. Tudjuk azonban, hogy a val\u00f3s\u00e1gban ez a r\u00edtus j\u00f3val t\u00f6bbr\u0151l sz\u00f3l. Azt\u00e1n j\u00f3 sok\u00e1ig nagyj\u00e1b\u00f3l ennyi volt az a tud\u00e1sanyag, ami a mi\u00e9nk lehetett ebben a t\u00e9m\u00e1ban. Az utaz\u00e1s k\u00f6nnyebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa ebben a t\u00e9m\u00e1ban is lehet\u0151s\u00e9get adott az ismeretek, szok\u00e1sok felkutat\u00e1s\u00e1ban. Mindenkinek, aki r\u00e9szt vett ebben az \u00e1llhatatos munk\u00e1ban, nagyon nagy k\u00f6sz\u00f6net \u00e9s h\u00e1la. \u00c9s persze az internet is hozz\u00e1tesz igen sokat a kutat\u00f3k munk\u00e1inak a megismer\u00e9s\u00e9hez, az ott k\u00f6zz\u00e9tett ismeretek igen hasznosak. N\u00e9lk\u00fcl\u00fck val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g mindig csak az indi\u00e1nk\u00f6nyvek, \u00e9s a mai Horv\u00e1torsz\u00e1gban felvett indi\u00e1nfilmek lenn\u00e9nek a forr\u00e1s.<\/p>\n
A bevezet\u0151 ut\u00e1n r\u00e1 is t\u00e9rek a t\u00e9m\u00e1ra, a szent n\u00f6v\u00e9ny eredet\u00e9re. Az eg\u00e9sz kontinensen, \u00c9szak- \u00e9s D\u00e9l-Amerik\u00e1ban is jelen volt a doh\u00e1ny. A haszn\u00e1latuk, mint minden szakr\u00e1lis dolognak, legyen az b\u00e1rmilyen n\u00f6v\u00e9ny vagy eszk\u00f6z, van egy j\u00f3 p\u00e1r eredet t\u00f6rt\u00e9nete, m\u00edtosza, amelyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzsek, n\u00e9pek mes\u00e9iben lehet\u0151k fel. Vannak t\u00f6rt\u00e9netek, amelyek a vil\u00e1g teremt\u00e9s\u00e9ig vezetik a doh\u00e1ny meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9t, \u00e9s vannak, amelyekben a doh\u00e1ny csak felbukkan, leggyakrabban aj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt.<\/p>\n
Bejegyz\u00e9semnek nem c\u00e9lja, hogy ismertessem e t\u00f6rt\u00e9netek valamennyi t\u00f6rzsi verzi\u00f3j\u00e1t, de k\u00f6zz\u00e9teszek n\u00e9h\u00e1nyat kedvcsin\u00e1l\u00f3k\u00e9nt a tov\u00e1bbi mes\u00e9k b\u00f6ng\u00e9sz\u00e9shez. A forr\u00e1st minden esetben megjel\u00f6l\u00f6m, de mag\u00e1t a mes\u00e9t csak t\u00f6m\u00f6r\u00edtve \u00edrom le ker\u00fclve az eredeti t\u00f6rt\u00e9net terjeng\u0151ss\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
A doh\u00e1ny eredete (Nipmuck t\u00f6rt\u00e9net)<\/strong><\/p>\n Sok – sok \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt egy b\u00e9keszeret\u0151 b\u00f6lcs \u00f6reg, aki t\u00f6rzsr\u0151l t\u00f6rzsre j\u00e1rva \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u00e9s \u0151rizte a nemzetek k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9s j\u00f3viszonyt. A Teremt\u0151 j\u00f3sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t k\u00f6zvet\u00edtette az embereknek, k\u00fcldet\u00e9se volt, hogy el\u0151seg\u00edtse az egys\u00e9get valamennyi l\u00e9tforma k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n El\u0151rehaladott kor\u00e1ban a b\u00f6lcs \u00f6reg \u00f6sszeh\u00edvta a rangid\u0151sek tan\u00e1cs\u00e1t. Megh\u00edv\u00e1st kapott valamennyi t\u00f6rzs, kl\u00e1n \u00e9s nemzet k\u00e9pvisel\u0151je is, akikhez \u00e9lete sor\u00e1n az \u00f6reg b\u00f6lcs ell\u00e1togatott. Az \u00f6reg elmondta a jelenl\u00e9v\u0151knek, hogy hamarosan \u00fatja, k\u00fcldet\u00e9se v\u00e9g\u00e9hez \u00e9r \u00e9s elt\u00e1vozik a szellemvil\u00e1gba. Meg\u00edg\u00e9rte azonban, hogy visszat\u00e9r hozz\u00e1juk egy m\u00e1sik alakban, hogy eml\u00e9keztesse \u0151ket a testv\u00e9ris\u00e9gre, amelynek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott az \u00e9lete sor\u00e1n.<\/p>\n Nemsokkal az \u00f6reg b\u00f6lcs hal\u00e1la ut\u00e1n egy n\u00f6v\u00e9ny hajtott ki a s\u00edrj\u00e1n. Ez a n\u00f6v\u00e9ny a doh\u00e1ny volt, amelyet az\u00f3ta is az egys\u00e9g, a b\u00e9ke \u00e9s a becs\u00fclet fenntart\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 cerem\u00f3ni\u00e1kon haszn\u00e1lnak. A pip\u00e1kb\u00f3l felsz\u00e1ll\u00f3 f\u00fcst eml\u00e9kezteti az embereket arra, hogy a gondolatok \u00e9s im\u00e1k felsz\u00e1llnak a Teremt\u0151h\u00f6z.<\/p>\n Forr\u00e1s:<\/em><\/p>\n Little turtle, Nipmuck tribe, Dudley Band \u2013 Concord Museum, Concord MA c 1988 Antology of Traditional Tobacco Stories, In: <\/em>https:\/\/ebccp.cancercontrol.cancer.gov\/uploads\/RTIPS\/WHE\/DoHHS\/NIH\/NCI\/DCCPS\/2078.pdf<\/a><\/p>\n xxx<\/em><\/p>\n A Seneca t\u00f6rzs szerint a doh\u00e1nyt csak akkor szabad leszedni, ha a levelei m\u00e1r k\u00e9tarasznyi hossz\u00faak, \u00e9s csak akkor, amikor vihar k\u00f6zeledik. Egy\u00e9b esetben a doh\u00e1ny min\u0151s\u00e9ge nem lesz megfelel\u0151, a Szellemi er\u0151k nem fogadj\u00e1k el. A nem megfelel\u0151 id\u0151ben learatott doh\u00e1ny azonnal el\u00e9g, amint a t\u0171zre vetik \u00e9s a f\u00fcstje egyenesen az \u00e9gbe sz\u00e1ll. Ha azonban a megfelel\u0151 m\u00f3don gy\u0171jtik be a doh\u00e1nyt, a levelei vonaglanak, tekerg\u0151znek a t\u0171zben, a f\u00fcstje pedig \u00f6rv\u00e9nylik, kavarogva emelkedik az \u00e9g fel\u00e9 \u00e9s mag\u00e1val viszi az im\u00e1kat is.<\/p>\n Forr\u00e1s:<\/em><\/p>\n Antology of Traditional Tobacco Stories, In: <\/em>https:\/\/ebccp.cancercontrol.cancer.gov\/uploads\/RTIPS\/WHE\/DoHHS\/NIH\/NCI\/DCCPS\/2078.pdf<\/a><\/p>\n xxx<\/p>\n TSALU \u2013 t\u0171z a sz\u00e1jban \u2013 \u00edgy h\u00edvj\u00e1k a doh\u00e1nyt a cherokee indi\u00e1nok.<\/p>\n A d\u00e9li indi\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra a doh\u00e1ny nem szem\u00e9lyes haszn\u00e1latra szolg\u00e1lt, speci\u00e1lis alkalmakra tartott\u00e1k. \u00dagy v\u00e9lt\u00e9k, a doh\u00e1nynak misztikus ereje van. F\u00fcst\u00f6ltek vele, hogy t\u00e1vol tarts\u00e1k a rossz szellemeket \u00e9s beh\u00edvj\u00e1k a j\u00f3kat, a seg\u00edt\u0151ket. A doh\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tartott\u00e1k a kapcsolatot a szellemvil\u00e1ggal \u00e9s a b\u00e9kepipa f\u00fcstje volt a bar\u00e1ti viszony kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak gesztusa. De a doh\u00e1nyoztak a harcok el\u0151tt is. M\u00e9g harci nevet is adtak a doh\u00e1nynak: \u201ehitci\u201d<\/p>\n T\u0171z a sz\u00e1jban (Cherokee t\u00f6rt\u00e9net)<\/strong><\/p>\n A vil\u00e1g kezdet\u00e9n, amikor az emberek \u00e9s az \u00e1llatok egyenl\u0151ek voltak, m\u00e9g csak egyetlen doh\u00e1ny n\u00f6v\u00e9ny l\u00e9tezett. Mindenki ehhez az egy n\u00f6v\u00e9nyhez j\u00f6tt doh\u00e1nylev\u00e9l\u00e9rt. Egy napon azonban a Dagulku mad\u00e1r ellopta a n\u00f6v\u00e9nyt \u00e9s mag\u00e1val vitte d\u00e9lre.<\/p>\n Az emberek szenvedtek a doh\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl. Az egyik id\u0151s asszony meg is betegedett, egyre sov\u00e1nyabb \u00e9s gyeng\u00e9bb lett, \u00e9s mindenki azt hitte, meg fog halni, ha nem jut doh\u00e1nyhoz, ami \u00e9letben tarthatja.<\/p>\n T\u00f6bb \u00e1llat is \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett, hogy visszahozza a doh\u00e1nyt, de a Dagulku mad\u00e1r mindegyik\u0151j\u00fcket meg\u00f6lte, m\u00e9g miel\u0151tt eljutottak volna a n\u00f6v\u00e9nyhez.<\/p>\n A kolibri is felaj\u00e1nlotta a seg\u00edts\u00e9g\u00e9t, annak ellen\u00e9re, hogy a t\u00f6bbiek szerint t\u00fal kicsi \u00e9s jobban tenn\u00e9, ha otthon maradna. De a kolibri k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy hadd pr\u00f3b\u00e1lja meg. V\u00e9g\u00fcl a t\u00f6bbiek r\u00e1\u00e1lltak \u00e9s megmutatt\u00e1k neki, hol van a doh\u00e1ny.<\/p>\n A kolibri vill\u00e1mgyorsan elt\u0171nt, majd a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban vissza is t\u00e9rt n\u00e9h\u00e1ny doh\u00e1nylev\u00e9llel \u00e9s maggal. Olyan sz\u00e9lsebes volt, hogy sem a Dagalku mad\u00e1r, sem a t\u00f6bbiek nem l\u00e1tt\u00e1k menni \u00e9s j\u00f6nni.<\/p>\n A kolibri belef\u00fajta a doh\u00e1ny f\u00fcstj\u00e9t a beteg asszony orr\u00e1ba, \u00e9s azt ki\u00e1ltotta \u201eTsalu!\u201d (= t\u0171z a sz\u00e1jban). Az asszony n\u00e9h\u00e1ny pillanat m\u00falva kinyitotta a szem\u00e9t \u00e9s hamarosan az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t is visszanyerte.<\/p>\n Forr\u00e1s:<\/em><\/p>\n Virginia Pounds Brown and Laurella Owens, Southern Indian Myths and Legends. Birmingham, Alabama: Beechwood Books, 1985, In: Antology of Traditional Tobacco Stories, In: <\/em>https:\/\/ebccp.cancercontrol.cancer.gov\/uploads\/RTIPS\/WHE\/DoHHS\/NIH\/NCI\/DCCPS\/2078.pdf<\/a><\/p>\n xxx<\/p>\n Az els\u0151 doh\u00e1ny (Huron-Wyandot t\u00f6rt\u00e9net)<\/strong><\/p>\n R\u00e9ges r\u00e9gen a Wyandot nemzet Hawk kl\u00e1nja egy faluban \u00e9lt egy t\u00f3 mellett. A tavat tiszta viz\u0171 folyamok t\u00e1pl\u00e1lt\u00e1k, amelyek a k\u00f6rnyez\u0151 hegyekben eredtek, ahol magas \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 f\u00e1k n\u0151ttek. A falub\u00f3l a hegyek k\u00e9knek l\u00e1tszottak.<\/p>\n \u00c9lt a faluban egy id\u0151s ember k\u00e9t l\u00e1ny\u00e1val \u00e9s a feles\u00e9g\u00e9vel. Boldogan teltek a napjaik. A harm\u00f3ni\u00e1nak azonban trag\u00e9diasorozat vetett v\u00e9get: az ember \u00e9s a feles\u00e9ge mindk\u00e9t l\u00e1ny\u00e1t elvesz\u00edtette: el\u0151sz\u00f6r az els\u0151sz\u00fcl\u00f6ttet, amikor az 12 \u00e9ves lett, majd a m\u00e1sodsz\u00fcl\u00f6ttet szint\u00e9n annak 12 \u00e9ves kor\u00e1ban. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a f\u00e1jdalom az asszonyt is elvitte a l\u00e1nyai ut\u00e1n. Az ember mag\u00e1ra marad. Sz\u00edve neh\u00e9z volt, tele k\u00ednnal. Ezt a k\u00ednt \u00fagy pr\u00f3b\u00e1lta enyh\u00edteni, hogy bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a faluba \u00e9s ahol csak tudott, seg\u00edtett. A Hawk kl\u00e1n minden tagja nagy tisztelettel volt ir\u00e1nta.<\/p>\n Egy nap, amikor az id\u0151s ember n\u00e9h\u00e1ny szomsz\u00e9dj\u00e1val a t\u00f3 partj\u00e1n \u00e1llt, figyelmesek lettek egy sereg hatalmas mad\u00e1rra, amelyek a k\u00e9k hegyek fel\u0151l \u00e9rkeztek. \u00d3ri\u00e1si s\u00f3lymok voltak, olyan nagyok, mint egy f\u00e9l fa. Az emberek megd\u00f6bbenve n\u00e9zt\u00e9k, ahogy madarak k\u00f6r\u00f6znek a t\u00f3 \u00e9s annak partja f\u00f6l\u00f6tt. V\u00e1ratlanul az egyik s\u00f3lyom zuhanni kezdett a part fel\u00e9. A sz\u00e1rny\u00e1n egy \u00edj f\u00far\u00f3dott kereszt\u00fcl. Egy ideig a t\u00f6bbi mad\u00e1r ott k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt s\u00e9r\u00fclt t\u00e1rsa f\u00f6l\u00f6tt, vijjogva, hangosan sz\u00f3longatva egym\u00e1st. Azt\u00e1n visszarep\u00fcltek a k\u00e9k hegyeken t\u00falra, ahonnan \u00e9rkeztek.<\/p>\n A falubeli emberek r\u00e9m\u00fclettel telve n\u00e9zt\u00e9k mindezt. Fejvesztve rohang\u00e1ltak a parton, k\u00e9ts\u00e9gbeesetten kiab\u00e1lt\u00e1k, hogy a madarak rosszat jelentenek. Sz\u00f6rny\u0171 katasztr\u00f3fa k\u00f6zeledt\u00e9t\u0151l tartottak.<\/p>\n Egyed\u00fcl az id\u0151s ember nem volt megijedve. Megpr\u00f3b\u00e1lta lecsendes\u00edteni a t\u00f6bbieket. \u201eOdamegyek a lezuhant mad\u00e1rhoz\u201d \u2013 mondta.<\/p>\n \u201eNe menj!\u201d \u2013 gy\u0151zk\u00f6dt\u00e9k az emberek. \u201eNem menj a s\u00f3lyomhoz!\u201d<\/p>\n \u201eNem f\u00e9lek\u201d \u2013 v\u00e1laszolta az \u00f6reg. \u201eV\u00e9n vagyok m\u00e1r, \u00e9s tele szomor\u00fas\u00e1ggal. Nem sok van m\u00e1r h\u00e1tra nekem. Az \u00e9g s\u00f6t\u00e9t, \u00e9s \u00e9n egyed\u00fcl vagyok. Nem sz\u00e1m\u00edt, ha meg is halok, nem f\u00e9lek a hal\u00e1lt\u00f3l. Megn\u00e9zem a s\u00e9r\u00fclt s\u00f3lymot.\u201d<\/p>\n Azzal elindult egyed\u00fcl a mad\u00e1r fel\u00e9. Az \u00fat hosszabb volt, mint hitte. R\u00e1esteledett. A s\u00f3lyom azonban ott volt, ahov\u00e1 lezuhant. Ahogy az \u00f6reg k\u00f6zeledett fel\u00e9, egyszer csak az \u00e9gb\u0151l egy t\u0171zcs\u00f3va csapott le a mad\u00e1rra s az hamuv\u00e1 v\u00e1lt. Mire az ember oda\u00e9rt, m\u00e1r csak ezt a hamut tal\u00e1lta minden\u00fctt.<\/p>\n A hamuban volt egy sz\u00e9ndarab, amelynek m\u00e9g izzott a belseje. Ahogy k\u00f6zelebb hajolt hozz\u00e1, els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt l\u00e1nya arc\u00e1t l\u00e1tta meg benne. Az ember a kez\u00e9be vette a sz\u00e9ndarabot. A l\u00e1ny sz\u00f3lt hozz\u00e1:<\/p>\n \u201eVisszat\u00e9rtem, hogy \u00e9rt\u00e9kes aj\u00e1nd\u00e9kot adjak a n\u00e9pemnek, a Wayandot nemzetnek. El\u0151sz\u00f6r a saj\u00e1t kl\u00e1nomnak, a Hawk kl\u00e1nnak adom \u00e1t. \u00cdme, itt van.\u201d<\/p>\n Azzal a l\u00e1ny kinyitotta a tenyer\u00e9t, s a benne l\u00e9v\u0151 apr\u00f3 magokat a hamuba sz\u00f3rta. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb egy hatalmas doh\u00e1nymez\u0151 n\u0151tt azon a helyen. A l\u00e1ny megtan\u00edtotta az embereknek, hogyan termelj\u00e9k, hogyan \u00e1polj\u00e1k a doh\u00e1nyt, \u00e9s megtan\u00edtotta azt is, hogyan \u00e9s mikor tegyenek doh\u00e1ny adom\u00e1nyt, illetve hogyan f\u00fcst\u00f6lj\u00e9k azt a pip\u00e1ikban.<\/p>\n xxx<\/p>\n Ugyanennek a t\u00f6rt\u00e9netnek egy m\u00e1sik verzi\u00f3j\u00e1ban az izz\u00f3 sz\u00e9nb\u0151l nem az \u00f6reg ember l\u00e1nya, hanem a hegyi apr\u00f3n\u00e9p egy h\u00fcvelykujjnyi tagja b\u00fajt el\u0151.<\/p>\n \u201eAz\u00e9rt k\u00fcldtek hozz\u00e1d,\u201d \u2013 mondta az apr\u00f3 emberke \u2013 \u201ehogy seg\u00edtsek neked. Figyel\u00fcnk m\u00e1r egy ideje t\u00e9ged. Tudjuk, hogy milyen \u00e1ldozatokat hozol m\u00e1sok\u00e9rt \u00e9s soha nem kapt\u00e1l m\u00e9g \u00e9rte semmit. Eg\u00e9szen a mai napig.\u201d<\/p>\n Kiny\u00fajtotta a kez\u00e9t az \u00f6reg fel\u00e9.<\/p>\n \u201eMi ez?\u201d \u2013 k\u00e9rdezi az ember.<\/p>\n \u201eMegnyugv\u00e1s, megel\u00e9gedetts\u00e9g\u201d \u2013 v\u00e1laszolja az apr\u00f3 l\u00e9ny. Kinyitja a tenyer\u00e9t \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny magot ad az \u00f6regnek. \u201eSz\u00f3rd \u0151ket a hamuba.\u201d<\/p>\n Az ember \u00edgy cselekszik. Azon nyomban kiz\u00f6ld\u00fcl a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fclet, s az egykori fenyves buja doh\u00e1nymez\u0151v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n Az emberke ekkor egy pip\u00e1t is ad az \u00f6regnek. \u201eSz\u00e1r\u00edtsd meg a leveleket, t\u00f6md meg vele a pip\u00e1t \u00e9s f\u00fcst\u00f6ld el. Hossz\u00fa \u00e9letet kapt\u00e1l, s ez seg\u00edteni fog elt\u00f6lteni az id\u0151t, t\u00e1rsad lesz, amikor mag\u00e1nyosnak \u00e9rzed magad. \u00c1lmokat hoz a j\u00f6v\u0151r\u0151l \u00e9s a m\u00faltr\u00f3l, a f\u00fcstben megl\u00e1tod szeretteidet, fiatals\u00e1god ereje is visszat\u00e9r hozz\u00e1d.\u201d<\/p>\n Az \u00f6reg k\u00f6sz\u00f6netet mondott az apr\u00f3 emberk\u00e9nek.<\/p>\n \u201eTan\u00edtsd meg a t\u00f6bbieket is a doh\u00e1ny haszn\u00e1lat\u00e1ra. Legyen nekik is doh\u00e1nyuk, lelj\u00e9k benne kedv\u00fcket \u00e9s tal\u00e1ljanak megel\u00e9gedetts\u00e9gre \u00e1ltala.\u201d<\/p>\n Azzal az apr\u00f3 ember elt\u0171nt, mintha ott sem lett volna. Az \u00f6reg visszat\u00e9rt a faluba \u00e1lmai erej\u00e9vel, a m\u00falt \u00e9s a j\u00f6v\u0151 arcaival.<\/p>\n \u00cdgy ker\u00fclt a doh\u00e1ny az amerikai \u0151slakos nemzetekhez.<\/p>\n Forr\u00e1s: Ella Clark, Indian Legends of Canada. Toronto: McClelland and Stewart, 1960<\/em><\/p>\n In: Antology of Traditional Tobacco Stories, In: <\/em>https:\/\/ebccp.cancercontrol.cancer.gov\/uploads\/RTIPS\/WHE\/DoHHS\/NIH\/NCI\/DCCPS\/2078.pdf<\/a><\/p>\n a m\u00e1sodik verzi\u00f3:<\/p>\n